A képen Mike Andersen úr látható, valamelyik blues fesztiválon, ami a Petőfi Csarnokban volt.
Azon kívül hogy ez a fickó elbűvölő és szeretem hallgatni, amit csinál, a képből adódik ez-az. Nevezetesen a színpadok megvilágítása és a ...
Sok helyen fényképeztem már, ahol a világítás egy százas égőtől a nemzetközileg létező legkomolyabb fénytechnikáig terjedt. A megfejtést nem tudom persze, de az biztos, hogy a több fény nem jelent jobb képeket, maximum alacsonyabb ISO-t - azaz kevesebb zajt.
A legrosszabb mégis az, ahol komoly, korszerű fénytechnika található meg, de nincs rendesen beállítva. A leggyakoribb hiba az, amikor egy fénytechnikus a fények kedvéért világít és amit csinál, az amúgy nincs összhangban a koncerttel magával. A fénytechnika nem önmagában álló dolog, hanem egy a sok elemből, ami egy koncertet élvezetessé tesz. Nemegyszer látható, hogy a fénytechnika amúgy igen jó és együtt is él a zenével, de a zenészek nincsenek megvilágítva. Azon kívül, hogy ebben a helyzetben a létező legnehezebb fényképezni, nem tölti be a fő funkcióját, nevezetesen vezesse a közönség szemét oda, ahova azt a koncepció és az akciók megkívánják.
Sokszor látni túlvilágított koncerteket, ahol pokoli mennyiségű, állandóan akciózó fényeket látni, aminek az ég világon semmi köze sincs a zenéhez és ahhoz, ami egyébként zajlik a színpadon.
Nyilván nem hord magával minden zenekar fénytechnikust de egy-egy adott hely fénytechnikusa is a jelenleginél messze többet tehet, hiszen az eszközeik tipikusan megvannak.
Az idő bebizonyította, hogy a kevesebb olykor több, a jó izlést nem adják egy fél disznóért, a tiszteletet a közönség iránt pedig dogmaként kezelendő.
Ez a kép a PeCsában készült, egy blues fesztiválon. A PeCsa standard fény cucca működött, semmi extra. Ugyanakkor kimondottan gusztusos, hangulatos és az előadásokhoz illeszkedő fénytechnika működött. Nem sok, nem kevés. A technikus figyelt végig, együtt élt a történésekkel. Profi munka, ezt csak megköszönni tudom.
Íme egy másik kép, ugyanerről a rendezvényről. Ő Póka Angéla.
Látszólag ez egy jó kép és én szeretem is, mert dinamikus. Azonban életlen és bemozdult, ráadásul nem a kép alanya mozdult be, hanem én. Sosem tudtam 1/50 alatt megtartani a gépet, és ez a kép 1/25-el készült. (4.5 rekesz, 400 ISO)
